K.M.Mooner mesek regenyek

1. prologus A hold úgy vonz, mint a sötétség mely bennem maradt. A szemeidben a hold tükröződik, s a halál minden szavad. Egy átokban élsz utolsóként. Örökké bolyongva a halál hírnökeként . Szerelmed a szenvedést hozza élőként Létezik egy örült szerelem amely, olyan elemi erővel vonz magához, mint a hold vonzása a tengere. Sose gondoltam, hogy ennyire magával ragad ez az érzés, amely ennyire gyötrelem a szívemnek. Megjelent az életemben mintegy vihar és felkavarta a nyugodt boldog eddigi emberi életem. Azóta se tudok szabadulni ettől az érzéstől, életem minden pillanatában követett mintegy árnyék. Azt hittem egy másik szerelemböl menekülök felé, de a valóságban haldokolnom kellett ahhoz, hogy felismerjem ö az igazi szenvedés az elérhetetlen szerelem nekem. A végzetem ö volt, ha tudom is, hogy sose leszünk egy pár sorsunk, máshová köt. Okos szellemes, kedves férfi jó humorral. Egy igazi művész csodálatos író és egyben egy polihisztor és barát. -  ...