Moon Dark 1.fejezet s 2 fejezet

1.

prologus

A hold úgy vonz, mint a sötétség mely bennem maradt.

A szemeidben a hold tükröződik, s a halál minden szavad.

Egy átokban élsz utolsóként.

Örökké bolyongva a halál hírnökeként.

Szerelmed a szenvedést hozza élőként

Létezik egy örült szerelem amely, olyan elemi erővel vonz magához, mint a hold vonzása a tengere. Sose gondoltam, hogy ennyire magával ragad ez az érzés, amely ennyire gyötrelem a szívemnek. Megjelent az életemben mintegy vihar és felkavarta a nyugodt boldog eddigi emberi életem. Azóta se tudok szabadulni ettől az érzéstől, életem minden pillanatában követett mintegy árnyék. Azt hittem egy másik szerelemböl menekülök felé, de a valóságban haldokolnom kellett ahhoz, hogy felismerjem ö az igazi szenvedés az elérhetetlen szerelem nekem. A végzetem ö volt, ha tudom is, hogy sose leszünk egy pár sorsunk, máshová köt. Okos szellemes, kedves férfi jó humorral. Egy igazi művész csodálatos író és egyben egy polihisztor és barát.

-         Igazi nőcsábász sok nő kívánná az ágyába, amit nem vett meg ö sem gondoltam keserűen

Mégis mi a baj azon kívül, hogy csapodár, a legnagyobb baj az lenne, ha szerelmes lenne belém, akkor se lehetnénk egy pár.

-A legnagyobb baj, hogy ö nem egy emberi lény, hanem egy holdvámpír

- Hogy mi az a hold vámpír, léteznek sima vámpírok és hold vámpírok, akik olyanok, mint az emberek úgy élhetnek, de kiátkozottak a vámpír világból.

A hold vámpír nem tud másik vámpírt teremteni, ezért olyan magányos.

A hold vámpír erejét a holdból nyeri, mint a farkas ember és a leghatalmasabb a vámpírok közül de a legenda szerint kihaltak. A vérük nagyhatalommal bír, megidézheti a sötétség démonait és erőit és rövid perceke uralhatja az időt.

Ezért a hold vámpírokat ki irtották, de egyetlen egy életben maradt.

Egy vámpír, akivel nem lehet családom, akivel sose lehettek örökre egyűt.

Aki nem változtathat át vámpiré se, s aki nem lehet ember, nem lehetnek örökösei. Egy férfi, akit szerettek titokban és annyi fájdalmat okozott, és mégis még mindig szerettem. Ez egy örült reménytelen szerelem, ez nem egy alkonyatos történet. Egy szerelem története egy férfi iránt, aki sose lehet a tied, s nem tudod, szeret e. Mégis mindig együtt alszotok, mint szeretők s egyé olvadtok és külön utakon járva is, összetartoztok.

-         Itt a vég gondolom, mintha várnám ezt a véget, de nem vagyok, olyan ember, aki feladja. Vérző bordámra nézzek.

A vámpír a vadász erőltetetten mosolyog.

–Igen talán eljön ö is, hogy megmentsen, de nem hiszem, hogy fontos lennél a számára.

- Sok ember nője volt, te se jelentesz neki többet, mint a többi.

- Mindegyik meghal előbb utóbb, vagy ö hagyja el őket.

- Hidd el, nem jelentettél neki semmit, csak egy voltál a sok közül.

- Az én feladatom eltüntetni az embereket, akik tudnak az igazi vámpírok létezéséről, és azokat, akik nem tartoznak a rendünkhöz nem értem, hogy nem ölt meg téged. Semmi bajom veled ez csak munka. Ne vedd zokon szívi.

- Ezt végig tudtam, de nem érdekelt, szerettem öt, suttogom elhalva

 Megnyugszom

,- Akkor még nem tudják, hogy ö egy holdvámpír.

- Tudom, hogy nem szerelmes belém, bár érzem néha szeretett, még ha elmenekült is. A legjobb barátok voltunk és szeretők. Gondoltam.

 - Vicces nem azon akadtam ki, hogy haldoklom hanem, hogy ez a vámpír le szivizet.

Éreztem, ahogy a sötétség magával ragad a halál közelségét gondolatba, elkezdtem búcsúzkodni tőle.

-         Viszlát haver talán hallod a hangom és érzed a távolságom, csak annyit akarok mondani, szeretlek, mármint szerelmes vagyok beléd, mar mikor megláttalak akkor, bár nem volt szép, hogy barátságunkat kihasználtad, de tudom, szerettél, viszlát jo pizzázások és összebújások

-         Nem hiszem el, ugyanúgy teszek, mint abba a vámpíros regénybe, meghalok a szerelmem miatt olyan nyálas, rövid az élet nincs sok időm, úgyis meghalnék előbb utóbb öregen vagy fiatalon, de egyszer eljön a vég.

.

- Hogy is jutottunk idáig kérdeztem magamtól, majd elájultam de még hallottam öt a legjobb barátomat, szerelmemet, és egyetlen szeretőmet tudtam, képzelődöm.Mona, Mona, ébredj. Csillagvirág …Moona ébreedj

Sötétség sötétség, üresség éreztem, megdermedek és zuhanok valami mély félelmetes förtelmesség felé. Olyan hideg van, olyan sötét, zuhantam és csak zuhantam, mintha valami elevenen falná fel a testem és lelkem. Valami sötét mély rémisztő valami sárgás szemével rám nézett a mélyből, megdermedten sikoltottam, volna félelmemben. Mindenhol vér és még több vér pokol.

2.

 idegen férfi

A sötétség mélyén a lelkek egymásra találnak

A könnyek fátylán megjelenik egy uj lovag

Oh elhagynak a szavak.

Egy elhagyatott vonat állomás ablakain fáradhatatlanul kopogtak az eső cseppek. Minden olyan kihalt volt unalmasan szürke sötét és kihalt, amilyenek lennie kell. A jegyáruló kasza se volt nyitva miért is lett volna nyitva éjfélkor. Mintha megállt volna az idő Port falls –ba. Sok ember tűnt el itt a hírek szerint.

A fővárosból igyekeztem imádott szerelmemhez, aki sose viszonozta az érzelmeimet és most is csak azért, hívott, hogy segítsek egy haza vitt munkába, amin a karrierje múlik. Azonnal menjek Portland-ba szinte könyörgött

-         Igen egy kis vidéki falu lepukkant állomása már csak ilyen lehet gondoltam mérgesen.

-         Nem kellet, volna annyit gyalogolnom, nem bírtam ki várni az átcsatlakozó vonatot Portlandig, annyira siettem, meg spórolni akartam a jegy árán, mert nem vagyok eleresztve pénzügyileg gondoltam, bliccelek, de leszállítottak.

-         Kellet nekem spórolni, és miért pattanok Luis hívására, mint valami szerelmes tinidszer,pedig nem érdemli meg ,amit a születésnapomon művelt az gyalázat nem jött el és elfelejtette,pedig annyi éve vagyunk barátok.

Dühösen néztem átázott ruhámat esetlen farmer gatyám csúf fekete csöves agyonhasznált pulcsimat és kapucni mögé rejtett dióbarna vállig érő hajamat, amely csimbókokba lógott az arcomba.

- Senki nem nézte volna ki, hogy egy gyönyörű 24 éves modellt látna, aki a francia Vouge címlapján szerepelt, mint feltörekvő sztár modell. Bár azt kevesen tudják, hogy nagyon tehetséges tervező, mégis csak irodai recepciós egy híres divattervezőnél nagyon éhbérért. Becsületessége nem volt kifizetődő, nem volt elégé szajha ebben a szakmában és reménytelen szerelmet érzett egy régi barátja iránt, Mona Martigen csak egy varrónő, volt. Ahogy Luis legutolsó barátnője mondta. Biztosan ezt írnák az emlékiratomba gondoltam dühösen.

-         Luis Keller híres modell és mellesleg a menedzserem-tanárom volt. Most a segítségemet kéri, sajnos még egy csókot se kaptam tőle sose csak egy kösz hugica puszit, bár egykorúak vagyunk, viszont úgy viselkedik, mintha a kis húga lennék és néha meg mintha nem is léteznék .

-          Miért öltöztem, így mert nem akartam szép lenni, és mert így biztonságba éreztem magam, nem jöttek oda hozzám idegen férfiak randevút kérni, és nem zaklattak régi, rajongok, már ha felismertek és nem kell pofonokat osztogatnom, ha valaki nem értette, hogy ne fogdosson és kopjon le rólam.

Leültem egy kopott padra és elkezdtem elővenni a laptopom és kidolgozni a terveket és korgráfiát és marketinges vacakságokat Luisnak,és mellékelten pár uj ruhatervet ,  hogy az a két óra várakozási idő a vonatra hasznosan teljen itt ezen a sötét állomáson.

Mire megérkezem kész ötletekkel álljak elő neki, persze a vonaton majd átöltözöm normális ruhába, magas sarkúba és extravagáns minibe.

-         Nem láthat meg Luis ebben a szakadt ruhában így is kritikus a külsőmmel szemben ö az én kis hercegem-gondoltam mosolyogva.

Egyszer csak elmélkedésemet és munkálkodásomat egy udvarias férfihang szakította félbe.

- Elnézést, hogy zavarlak nem nyomulni akarok vagy randit kérni, ne érts félre, csak szeretnék leülni erre a padra, ha nem zavar a jelenlétem.

Valahogy a férfi udvarias tartózkodása tetszett és furcsa bizalmat éreztem az idegen irányában, és olyat tettem, amit még soha hagytam, hogy leüljön mellém és kíváncsi lettem ki ez az idegen udvarias férfi. Áltálába bizalmatlan vagyok az emberekkel szemben és minden flörtölési gesztust, elhárítok, sőt egy idegen férfinak se engedném, hogy leüljön mellém inkább fel, állnék és otthagynám.

- Tessék nyugodtan ülj le, ide mondtam mosolyogva.

Az idegen férfi leült a padra mellém, magam se értem mi történt velem, hogy eddig minden idegent elzavartam és most úgy éreztem, mintha már régóta ismerném ezt az idegen férfit.

-         Ne haragudj nem akartam pofátlan lenni, csak látod azokat ott a sarokba ők igen veszélyes huligánok, azért ültem ide, hogy nehogy letámadjanak.

Nagyon meglepődtem, milyen lovagias gondoltam mosolyogva és arra néztem ahol 4 sötét alak huligán vandál ruházatban ácsorgott, különös meghajlított kések voltak a kezükben furcsa rúnamintákkal díszítve a sötétben alig lehetett látni őket, mintha beolvadtak volna a sötét árnyékok közé. Az egyik kabátján felismertem egy vámpir kard mintát.

Feltűnően magasak nem emberik voltak, különös izzó tekintettel méregették újdonsült utcai padtársamat.

A padtársam rájuk nézett mereven, azt vettem észre mintha azok hosszan nézték öt, majd riadtan elszaladtak.

Az idegen padtársammal elkezdtünk beszélgetni, nem tudom, hogy történt, de már a régi Vogue fotóimat mutogattam neki, azokat a fotókat, amelyeket senkinek se mutogatok. Csodálkoztam, úgy éreztem, mintha ezt az idegen kedves és udvarias fiút, már rég óta ismerném, mintha már előző életünkbe is találkoztunk volna egyfajta biztonság érzett vett rajtam erőt. Soha nem éreztem ilyet.

-         Helyes, ha megjegyezhettem nagyon sexy vagy a fotókon, amikor ide jöttem csak egy védtelen lányt akartam megvédeni, nem is gondoltam, hogy a fekete csuklyás pulcsi ilyen szép arcot takar, bár szerintem így szebb vagy most

Elvörösödtem, még jó hogy nem vette észre gondoltam.

- Annyira azért nem vagyok védtelen, tudod, van nálam egy kitűnő szabó olló, ami igencsak vetekszik egy késsel élességében.

- Szóval, ha megtámadna valaki, használnám, és nem vagyok olyan szép nemszeretem, ha a külsőmet dicsérik. Mondtam neki

Elmosolyodott.

- Elmondhatom magamról egy igazi kivételes vagány lánnyal találkoztam,nagyon jó dolog ,hogy meg tudod védeni magad, bár nem mindentől lehet megvédeni az embereket. Mondta titokzatosan majd elkomolyodott, mintha elgondolkodott volna valamin.

Annyira elbeszélgettünk, nem érdekelt az se, hogy elkések, vagy megfagyok a vizes ruháimban, elszomorodtam mikor közölte.

-         Megnézem hátha a sógorom megérkezett a kocsival, ha nem ér ide most, akkor biztos itt ragadok és meg kell várnom a vonatot szép hölgy.

-         Oké akkor előre is szíjjá mondtam

 Valahogy elszomorodtam és azt kívántam gondolatba, remélem, még marad, és nem jön a sógora. Pár perc után lemondóan visszajött, alig tudtam a mosolyomat leplezni.

-         Hát csak nem jött a sógorom, mondta és elmosolyodott titokzatosan,

 Én mintha egy mély véres heget vettem volna észre a kezén s egy véres hold mintát, ami eddig nem volt ott aztán a tetoválás eltűnt, a heggel együtt.

-          biztos csak káprázik a szemem a fáradtságtól,s az árnyékok játéka becsapott, már ágyba kéne lennem gondoltam

-         oh akkor még beszélgethettünk, mondtam reménykedve, de hirtelen észrevette, hogy a kezét nézem és gyorsan eltakarta a pulóvere ujjával.

Jobban szemügyre vettem öt, sötétbarnás haja vizesen lógott a szemébe, takarva azt az arcát alig láttam a sötétben sápadt volt, az ajkai érzékien keskeny vonalba húzódtak, olyan különös arca volt szabálytalan ovális, ami nagyon tetszett.

Az öltözéke egyszerű szabadidős ruha volt, semmi extravagancia, mégis a stílusa és a beszéde kifinomult ízlésre utalt, de a nagykabát takarta az alkatát

Nem néztem a szemébe, mert flörtölésnek vette volna, mint minden férfi.

Egyszerre olyan hamar elröpült az idő, hogy megérkezett a vonat.

Ugyanarra megyünk, mondta ö majd felszálltunk közösen egy fülkébe.

A vonaton mintha csak mi utaztunk volna, az egész kocsi üres volt, feltűnő a csend, mintegy szellem vonat gondoltam mintha megállt volna az idő.

A könyvekről kezdtünk el beszélgetni, tetszett neki, hogy szerettem a vámpíros cuccokat. Nekem meg az tetszett ,hogy művész elmesélte,hogy  szobrász, egy tér szobrot készített Village Hill nek ,mert ott lakik Portland tol nem messze.

- A Dark eye könyv nagy siker, de amit bemutatnak a vámpírokról, hát az egy hülyeség, de az unokahúgom a mostohanővérem tini lánya imádja a könyvet, mondta kicsit dühösen.

- Neked mi a véleményed róla ember és vámpír szerelem.

- Én teljesen egyetértettek, nem akartam elolvasni a könyvet kicsit nyálasnak gondoltam, ezért néhány részt átugortam, de a tinik szeretik.

Vannak jó részek benne, az író mintha maga is átélte volna, amit ír.

Nagyon magányos lehet a föhös, de az a rész, amikor a főhős nő meghalna a szerelméért, hát abba nem hiszek.

- Igazad van, most jut eszembe, cserélhetnénk számot, hátha kell valamikor egy szobor vagy egy portré valamelyik ügyfelednek. és furcsán nézett rám.

- Oké cseréljünk számot, mondtam udvariasság- bol, de tudtam, sose fogom látni többet, és magamtól nem fogom felhívni öt, elvégre nincsenek nagy ügyfeleim.

Aztán elszaladt a mosdóba, de amikor visszajött elégé fel volt karmolva az arca.

Ijedten kérdeztem mi történt

- Oh semmi baj csak hirtelen fordult a vonat és neki estem a mosdó tükrének, elégé cikki még pisilni se hagyják az embert rendesen.

Ugyanis egy örült férfi mindenképp be akart jönni a mosdóba és bocsánat, hogy kimondom de, fognom kellet a farkam és közbe az ajtót, nem is értem hogyan tudnak egy kilincset lelopni a vonat wc ajtajáról. Mondta és elvörösödött zavarában.

- Juj, nem történt nagyobb bajod ugye, hát ez durva, hogy ilyen megtörténhet.

-Biztos jol vagy kell egy papír zsepkendö ne, haragudj és elnevettem magam ö is nevetett velem ,a nevetésében volt valami különös.

Annyira beszélgettünk, éreztem, nem sokára le kell szállnom és elválnak utjaink.

Annyira siettem Portland-ba és most még se akarok leszállni, bár tovább utaznék és beszélgethetnék ezzel a sráccal, így szándékosan egy megállóval tovább mentem és észak Portlandnál szálltam le. Tudtam, többet kell majd gyalogolnom vissza fele, de nem bántam.

- Hát a következő megállónál le kell szállnom jó volt beszélgetni köszönöm. Mondtam

- Szívesen nekem is jó volt veled beszélgetni, áltálába nem teszek ilyesmit, nem támadok le minden csajt az utcán, remélem, nem nézel valami szatírnak, mondta ö, erre, elnevettem magam

- Persze, hogy nem, jo volt veled csevegni szijja.

Leszálltam a vonatról. Integettem neki.

Természetellenes köd vett körül mindent,majd a vonat eltünt a ködben mintha itt se  lett volna,majd hirtelen felszállt a köd.

Ö elégé furcsán nézett rám, nehéz volt az elválás ugy éreztem, mintha valami nem is tudom, mit éreztem. Meghatározhatalan, olyan furcsa volt végre beszélni őszintén egy különös férfivel, aki udvarias volt és mintha ismert volna ezer éve.

Soha még a közeli barátaimmal se éreztem ilyen végtelen nyugalmat,ugy éreztem mintha ezer éve ismertem volna ezt az idegent,akivel most találkoztam.

Mégis tudtam, sose fogom, viszont látni és elszomorodtam.

- Még a teljes nevét se kérdeztem meg, csak annyit tudok, Rilley a beceneve és a művész neve. Persze ö tudja a teljes nevem.,

Annyira elgondolkodtam és elbeszélgettem az időt a kedves idegennel, hogy elfelejtettem átöltözni a vonaton, de valahogy mintha már nem is érdekelne az átöltözés,egy órát kell gyalogolnom Luis villájáig fel se hívott, biztos dolga van, mentegettem magamban  1éve nem láttam ,amióta híres sztár lett és egy neves tervező modellje lett aztán szerepelt egy tv sorozatban. Örülhettek, hogy még a barátjának mond.

Megérkeztem Luis villájához, egy hipermodern villa erős kőkerítéssel hogy, a kellemetlen lesi fotósok semmit ne lássanak. A kapunál két megtermett biztonsági őrrel. Az egész ház, olyan stílustalan otthontalan ormótlanul nagy és hivalkodó. A két biztonsági őr bizalmatlanul rám néz, és azonnal közlik tűnjek el, vagy hívják a rendőröket birtok háboritássért.

- Uramisten azt hiszik csavargó, vagyok vagy valami örült rajongó, elszégyellem magam.

- Bocsánat engem Luis Keller vár meg volt beszélve Mona Mortigan vagyok.

Az őr kelletlenül a képembe vigyorgott hölgyem Luis úr nem jelezte, hogy vendéget vár.

Gondolatba hozzá tehette volna ide csak sztárok, és top modellek járnak ki a fene vagy te kérdéssel.

Ebben a pillanatban Luis kijött és csúnyán tekintett rám, de aztán felismert és lazán csak ennyit mondott

 – Oh fiuk ö csak az aszisztensem nyugodtan beengedhetitek,de először öltözőn át.

Majd felém fordult vizes arany szőke vállig érő hosszú haja göndör hullámokba esett a vállára azzal a nőket lábáról levevő tükör kék tekintettével rám nézett.

Úgy nézett ki mintegy celeb férfi sztár a tinik kedvence fehér izom pólója átázott így látható volt karcsú alakja és széles izmos válla.

Sokan, ezért homokosnak nézték, de Luis utálta az ilyet, persze a nőknél gondtalanul bájolgott ebbe a szerepben,hogy jobban tetsszen.

Sajnos munkamániás a people magazin szerint, csakegy ripacs tévednek.

- Oh Mona az istenért, ki ,kellet jönnöm ebbe a rohadt esőbe, hogy beengedjenek, nézd a frizurámat tönkrement, pedig holnap egy forgatásra megyek mit főszereplő egy új tini sorozatban mondta kiakadva.

- Tényleg sajnálom Luis, nagyon, de szuper egy sorozat főszereplője leszel, mesélj róla.

- Mona nem mesélhettek róla, mert alá írtam egy titoktartási szerződést, de egy új tini vámpir sorozat kaszasikerrel

 A címét elárulom Dark eye az író eléggé híres, valami R.Rich. Kérlek még ezt se szabadott, volna elárulnom senkinek. Ne mond tovább,de szeretném, ha te lennél az aszisztensem és mindent elrendeznél helyettem és később a rajongói levelekre. Amelyeket csodálatos személyemnek írnak,tudod nem akarom ezzel tölteni az időm.

- Oh szóval ez a munka életbe vágó a karrierjében és én segítsek, oh én legyek a kis csicskása, azt hittem valami nagy baj van, vagy valami nagy marketingtervet bízz rám, erre csak a rajongói levelezését és még a ruháját se tervezhettem meg gondoltam csalódottan. Mégis hívott és sokat segített a lelki válságomban, mikor édesapám temetését intéztem.

- Mona figyelj, akkor délután elkísérsz a forgatásra szerencsét, hozol.

Sajnálom,hogy nincs sok idöm ,halaszthatatlan dolgom van ,nem érek rá.

Egyébként öltözhetnél csinosabban és kihuzhatnád magad, mit tanitottam neked mint model. Azzal Luis hátba vágott barátilag.

Reflexerüen kihuztam magam és feszengtem.

- OKÉ ,téleg elfelejtettem amit tanultál,de 3 orát gyalogoltam és hulla fáradt vagyok.

Luis elmosolyodott és mélyen komolyan rámnézett

-Egy igazi modell mindig top s csinos, mit tanitottam neked mindent elfelejtettél .Szörnyü igy látni a legjobb tanitványom.

- Menj és pihenj le délután forgatásom lesz  Mona számitok rád a vendégszoba balra van a folyoso vége, most megyek mert dolgom van.

Joéjt és egy puszit adott az arcomra.

Joéjt Keller vigyázz magadra,de már ott se volt teljesen boldog voltam,hogy Luistol egy puszit kaptam,mégis mérges voltam ,mert azt hittem egy nagy lehetöséget mutat vagy fontos feladattal bizz meg engem

Amikor a tanárom volt szigoruan tanitott,állandoan okoskodott és megnevetettet mosolygott,ugy éreztem édesapám halála után valaki törödik velem.

Szeret ,bár bevallotam neki az érzelmeimet finoman elutasitott és barátok maradtunk. Sajnos még annyi se lett köztünk,hogy lefeküdjünk egymással.

A legtöbb amit kaptam töle egy arc puszi vagy egy ölelés.

Ugy éreztem szeret engem ,de nem tud elfogadni olyanak amilyen vagyok.

Kevésbé vagyok okos nála,de mintha a társadalmi különbségek álltak volna közénk. Nem voltam az esete én csak egy barát vagyok,egy  pothugica.

Sajnos még elcsábitani se tudnám ha akarnám.

Persze néha elgondolkodok több mint 6 éve ismerem 18 éves korom ota.

Miért nem feküdtünk le egymással akkoriban vagy most sose volt meg az a vonzás inkább csak a lelki.

Persze azota megváltozott már nem az a vidám fiu akit ismertem.

Komoly lett és mintha csak a karrierje számitana, nemtudom miért,akarja.hogy a barátja maradjak,amikor 2 éve nemtalálkoztunk ,csak telefonon beszéltünk ritkán. Persze mindig mentegettem magamba a barátságukat,de nehezen megy.

Miért vagyunk barátok elvégre sose találkozunk. Amit a legutobb tett az nagyon nagyon bunkoság volt töle ,megbeszéltük 5percre eljön s elmegyünk egyet kávézni a születésnapom alkalmából.

Ott álltam és vártam 4 orán keresztül a hidegben és végül felhivott nem tud jönni.

Elgondolkodva tekintettem az ágyamról a plafonra,és szomorúan úgy éreztem, egyedül vagyok. A boldogságot, az igaz barátságot nem pótolhatja semmi,se a hírnév se a gazdagság. Sajnáltam Luist, ezért nem irigyeltem tőle a sikert elhagyta a régi szerelme is Kitti. Talán ezért ragaszkodik a barátságunkhoz,de ez annyira nevetséges,mer én meg szerelmes, vagyok belé. Remélem, talál egy lányt akivel boldog lesz és szeretni fogják.

Gondolataim hirtelen a pályaudvaron megismert srác körül jártak.a Furcsa,hogy egy idegen ilyen nagy hatást tett rám,áltálába nem állok szoba idegenekkel az utcán.

- Biztosan haza ért és lepihent, olyan jót beszélgettem vele, úgy megnyugodtam. Próbáltam felidézni az idegen arcát főleg a szemét sikertelenül.

Fáradtan el aludtam Különös visszatérő álmom volt.