K.M.Mooner
ATÜKÖR TÁNCOS
Tükőr tancos (rovid mese)
Mèly àlombol èbredtem,èvszàzadokon àt pihentem nèmàn.Olyan szomoru a magàny a szerelem nèlkűli lètezès.Valaha lèteztem,èlő voltam egy àlmokkal szerelemmel teli művèsz....Mègis olyan mintha nem..Biztos csak egy àlom èn nem lehetttem èlö.
Hiszen itt bolyongok.
Bezàrva a baletterem tükrèbe.
Èn vagyok a tükőr maga,nem ember se nem szellem egy tàrgy.
Elvesztettem az emlèkeim,elvesztettem a csalàdom.Elvesztettem mindent..
Èvszàzadokra elátkoztak.
Itt vagyok,s àlmodok.
Az emberek nem hallanak,nem halljàk a fàjdalmam,a sikolyaimat.
Az őrületemet èvezredekig szolgàltam s muttattam a tàncosoknak a legjobb s nèha a legrosszabb mozdulataitt.A finom balerinàk kecses mozdulatait,a helyett a baletterem varàzsàt őriztem.
Mindig vàltoztak az emberek ujak jőttek.Egy idő utàn ràjuk se tekintettem.
Aztàn pokhàlo lepte be az egykori pompàt.Aztàn elaludtam,..èvekre.
Csak a külső repülö hangokat s bombàk zajàt hallottam
Mi ébresztett fel?vagy ki
Kezdjük az elejèn.
Sőtet volt,nagyon sőtèt fèltem egyedül,le voltam takarva s felèbredtem.Fàjdalmasvolt a ragaszto csikok feltèpèse rolam.
Egy fèrfi tàncos èrkezett, s port kezèvel lesimitotta rolam,csodàlatos volt,a mozdulatai,volt valami furcsa szenvedély benne a tànc irànt.
Talàn nem is figyeltem volna fel rà.
Kivàncsi voltam,làttam a tökéletes mozdulatait.De mivel ridegen hozam vagott egy tàrgyat,csak mert egy elrontott mozdulatat felnagyitottam.Majdnem eltőrtem,kicsit megkarcolodtam.Nagyon haragudtam ra.
Aztàn làttam,hogy tanit,mennyire lelkes s nevetetti a tanitvànyait.
De valami tőrtènt bele nèzett a szemembe a tükőrbe,mintha làtna engem.Ugy ereztem lètezem.
Kivàncsi lettem,elkezdtem èletembe elöszőr figyelni.
Egyre tőbszőr figyeltem,s beleszerettem a mozdulataiba.
Reg nem èrzett valamit èreztem.
Milyen furcsa mennyire szerettem a mozdulatait.Persze a szemelyet ,nem kedveltem.Beleszerettem a mozdulataiba,egyre szivesebben nèztem a tàncàt.Mintha ismernèm,mintha valamikor ismertem volna.
Tükőrkènt nehèz az igazsàgot mutatni.Az emberek megharagudnak ha,latjak az igazsagot pl koverek nem elèg szèpek,
Vagy nem elèg jok mozdulataik.
A lànyok akiket tanit
Olyan szèpek ragyogok csillogo balerinàk.Olyan ismerős erzès.
Ugy vagynak ra,hogy tancolhassak ahogy ö.Repüljek szabad legyek.
De a tükőr vagyok,azt mutatom amit màsok akarnak làttni.
Nem lehetek őnmagam hisz azt se tudom mi vagyok...
Aztan egyszer a tükőrbe nèzett,s karjaval hoza ert fenyes felulethez.
Szinte megijedtem..Hisz emberek a,tükröt kêzel evezredek ota nem erintettek meg.
Mintha valami tőrtent volna ,addig nem emlèkeztem a multamra nem tudtam mi vagyok.Ember volzam egy elatkozott balerina..
Volt egy szerelmem herceg,de a herveg elhagyott s eldobtam az eletem,igeretes balerina lehettem volna,meghalt csaladom ..
Itt ebbe a terembe vesztettem el a letezesem,
Oh milyen sőtet van mennyi mennyi ver...
Aztan lelkem elatkozodott bezarodott a tukrokbe.
Oh ha ujra ember lehetnek s megtanulhatnek tancolni,s vele tancolhatnek.
Nincs nagyobb vagyam.
Irigykedve tekintettem a gyonyoru balerinakra..Valaha enis az voltam legszebb hatyu balerina..
Egyre csak nezem s elszomorodok h nem tudok tancolni...
Oh ha ember lehetnek nevethetnek s ujra tancolhatnek.Arany suöke hajam csak ugy repdesne a szèlel,
Allitolag zafir tekintetrm volt kek szemem,mindig csilllogot.
Oh ha tancolhstnek vele,sohajtottam.
Ram tekintet s uh ,gyorsan elkaptam tukor tekintettem,hisz atoltozott,egy polonak nevezett ruhadarabot vett at,tukorkent mindent kellet mutatnom,.
Hogy milyen meresz,kicsit felhaborito,a hőlgyek előtt vette at a polonak nevezett valamit.
Oh hol maradnak a,regi uriemberek az èn időmben,mèg az urak frakkban jartak,a holgyek meg legyezővel.
S nem őltőzkodtek egymas elott.
Oh egeszen bele vörősődtem.
Nagyon vagytam ra h tancolhassak vele.vagy lathassam tancolni.Tancora utan a baletterem ismet sotet lett s egyhangu vartam napot mikor jon.
A szivem fajt,s vartam a tancat s a csodas balerinaeket.
Egyszer szornyu hirt hallotam,lecserelnek mert regi vagyok szettotnrk s uj tukrott raknak fel.Hogy tehetnek ilyet evezredek ota itt vagyok..
Oh ha nem lathatom tancolni..
Hisz amikor lattom tancolni ugy megnyugodok,csodas porgeseket a harmonikus mozdulatokat,a szep tancat..
Barcsak ember lehetnek..utoljara mielott bezuznak s bezarjak a balettermet s lebontjak.
Oh mennyire nemtudok semmit erool a tancosrol bar tancolhatnek ember lehetmek.
Oh csőpőg az eső a tükore ram,s tudom ma nem tancol..
Oh sirok az esovel amely egyenkent csepenkent siklik le rajtam.Meg az eso cseppek is tancolhatnak csak en nem.
Oh ha utoljara tancolhatnek edes istenem,eldobtam az eletem.
S buntetesem a lelkem bezarva tukorbe de ha egy eselyt kapnek.
Megjelent egy feny,
-Eselyt kapsz de csak ejfelig ,utana vissza kel terned a tukorbe,vagy elveszel s otis elatkozod.Addig mig meg nem tanulsz tancolni bunodet feloldhatod s elered a fenyt...de figyelmeztetlek halandokent ugy fogod erezni mintha eltortel volna,minden mozdulatod merev s fajdalommal teli lesz,mert mozdulataidal a tukor melynek rabja vagy torik el.
De ha ido elott torik darabra te orokre elveszel
A h mi tortenik mintha kilephetnek kinyilt az ajto mintha egy res lenne a tukron.
Oh kimaszok ez a feny..
Itt vagyok kinn elaludt a padlon..megszolitsam.hisz nem tudok mit mondani.
Hirtelen felebredt oh tancolni jottel mintha ismernelek..
Hevesen bologattam.
S elkezdtunk tancot tanulni..
Oh milyen csodas volt,de mivel tukor voltam minden mozdulatnal torest ereztem csontjaimba.
Esetlen voltam.megis csodas volt kozellatni a tancat,neha direkt rontottam h megmutassa ujra a tancat.
Minden este kicsit a rabsagom a tukor kicsit megrepedt.
Fajdalmam not de a szivem boldog volt,
Egyszer forogtunk egyszere mozdultunk csodas volt.
Orultem h tanclhatok elfelejtettem minden banatom s mindent..
Oh egyszer megfogta derekam s megforgatot.Oh ugy megijedtem hisz evezredek ota nem erintete ember,az utolso ember herceg volt..
Olyan csodas volt egyszere mozdultunk,de sajnos csak rovid ideig,mivel elfelejtettem egynap a figyelmeztetest igy darabokra tort a tukor,s tudtam meghalok
Sajnos csak 1resz maradt ani nem tort el,ha ujra talalkozom vele eltorok s szertefoszlok de latni szeretnem.
Igy elhataroztam ujra utoljara tancolunk egy gyonyoru tancot.
Elmentem tancolni ,de tanckozbe ereztem elszall az ero elkezdtem szaladni hatso terem fele tukor fele.
Oh de nem ertem oda elajultam.
A tancos odaszaladt,
Oh kerlek ne menj el evezredek ota varlak,
Nem emlekszel ram?
-Hat..
-Elatkozottak vagyunk amikor meghaltal,az en hibam volt nem hoztam idoben a hrlerveg levelet..
En voltam az..s szornyu atok okozoja
Amikor ongyilkos lettel,
Sajnos szornyu,a gazdam,s persze enis tehetek rola.megoltem magam enis.
Igy az lett sorsom h lelekent vampirkent, bolyoongjak s eljek emberkent tobb ezer evet mig vissza nem talalok idee s megnem mentelek.Evszazadok sorran megtanultam tancolni hogy tudjam mit szerettel tancba.Igaz tudtam gazdamat szeretted
.En felbeszakitottam
Hat itt vagy..
Mindegy mert mar szeretlek..
Megszerettelek ahogy ramneztel
Beleszereettem a,tancodba
Oh szeretlek..
Talan regebben is szerettelek..
Igazan kerdezte ertetlenül s atolelt.
Aztan lassan atvaltoztunk a tukor utolso darabja is megrepedt meghaltunk,ereztrn ahogy elernyed a keze vegtelen fajdalom toltott el .Jobb lett volna tukornek maradni,igy nem halt volna meg .
Talan megmenthetnem ha vissza ernek ,gorcsosen fogtam a kezet..
Ah ez csodas ember aki gyonyoruen tanccolt nemlathatom tobbe ,enis elmulok.
Aztan hirtelen kihunyt minden nagy sotetseg tudatom se volt csak sotetseg mindenhol s egy kis feher pont hirtelen tortent.
Meghaltunk..
Majd vissuatertem szedultem sx o ott allt scen velem szemben.
Neztuk egymast ujra eltunk feloldodott az atok emberek voltunk s elkezdtunk tancolni a tukor teljesen osszetort s mi o megfogta kezem megremegtem.
Mosolyogtunk tancoltunk s kileptunk a kulvilagba..
Megjegyzések
Megjegyzés küldése